Betöltés...
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?
Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
Nem csupán jópofa fordulat, hogy valaki „allergiás” az edzésre, a testmozgás ritkán ugyan, de valóban kiválthat életveszélyes anafilaxiás sokkot. A jelenséget néhány évtizede ismerik, ám azóta sem egyértelmű, kiknél, milyen tényezők hatására alakul ki. Jó hír viszont, hogy tudatos életmóddal minimalizálható a kockázat.
A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.
Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.
Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?
Úgy tűnik, egy dologban elvitathatatlan a nők előnye a férfiakkal szemben: a hosszabb életkilátások tekintetében. Ám hogy ennek mi az oka, azt még ma sem tudjuk egészen biztosan. Miért változik ez korról korra? Miért élnének tovább herék nélkül a férfiak, és mi mindent magyaráz az XX kromoszómapár?
Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
