Betöltés...
A gyerekkor része az önállóság megtanulása és a saját tapasztalatok megszerzése, a túlféltő szülői magatartás azonban mindezt megnehezítheti. De vajon milyen következményei lehetnek annak, ha a gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van az önálló döntésekre, és mit tehetnek a szülők azért, hogy felkészítsék őket a felnőtt életre?
A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
Egy politikai korszak nem ér véget attól, hogy lezárul egy választás, megbukik egy rendszer vagy elcsendesedik egy kampány. Ahogy a feldolgozása sem ér véget annál, hogy megértjük, mi történt velünk. A következő lépés az, ha tisztázzuk: hogyan lehet visszaszerezni a hétköznapi kontrollt, a bizalmat, a vitaképességet és a közös cselekvés élményét egy olyan társadalomban, ahol sokan megtanultak hallgatni, gyanakodni, elkerülni egymást vagy politikai oldalak szerint mérni az embereket.
A mai gyerekeket olyan technológiák és ételek veszik körül, amelyeket túlzott használatra, függőség kialakítására hoztak létre. A leszokás nehéz, de nem lehetetlen a Dopaminkölykök című könyv szerzője szerint.
A Második Esély Sportegyesület húsz éve ad lehetőséget az ingyenes sportolásra – hajléktalanoknak, menekülteknek, mélyszegénységben élő gyerekeknek. Utóbbiak között sok az állami gondozásban élő fiatal is. Mikor kezdtek kijárni a hajléktalan focivilágbajnokságra, és milyen országokba jutottak már el? Miért jó a foci a hátrányos helyzetű gyerekeknek? És mit mesélt nekünk Benedek, Peti és Amanda arról, hogy milyen gyermekotthonban élni? Riport.
Valóban agyonvizsgálják Magyarországon a gyerekeket? Miért a természetközeli a megfelelő módszer, ha azt akarjuk, hogy gyerekeink egészségesek legyenek? Miért beszélnek szakértőink „supináltcipő-mítoszról”? Miért olyan elterjedt itthon az a félelem, hogy „megfázik a gyerek”? Hogyan vegyünk elejét az ételallergiának, és mit vegyenek figyelembe azok a szülők, akik mentesen étkeznek, és gyerekeiket is így táplálják? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekorvos, valamint dr. Kovács Milán ortopéd traumatológus volt a Kösz, jól podcast vendége.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
Honnan lehet tudni, hogy egy kisgyereknek már túl melege van? A csecsemők még nem tudják elmondani, ha szomjasak vagy kellemetlenül érzik magukat, a nagyobbak pedig játék közben könnyen megfeledkezhetnek arról, hogy inniuk vagy pihenniük kellene. Kánikulában ezért a szülőknek kell különösen figyelniük a jelekre.
Ha a gyerekek nem jutnak elegendő növényi élelmiszerhez, az károsítja a testüket, az elméjüket, korlátozza az energiájukat, az anyagcseréjüket, a tanulási képességüket, és rontja a hangulatukat is.
Miközben a képernyők már a munkától a bevásárlásig a családi élet szinte minden részébe beépültek, a legkisebb gyerekek képernyőhasználatáról még mindig sok a bizonytalanság. Egy új, nagyszabású áttekintés szerint két év alatt különösen óvatosnak kellene lenni: a kutatók nem a szülőket hibáztatják, hanem arra figyelmeztetnek, hogy a családoknak sokkal konkrétabb, ítélkezésmentes útmutatásra lenne szükségük.
Miért fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket focizni vagy zombiapokalipszisben túlélni? Miért játszanak kevesebbet a mai gyerekek? Egy új kutatásban a leglegitimebb szakértőket kérdezték: magukat a gyerekeket.
Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.
Egy hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermek agya úgy néz ki, mint egy magas társadalmi-gazdasági környezetből származó, alváshiányos és stresszes gyermeké – összegezték egy friss amerikai kutatás eredményeit.
A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?
„Technyak” és „gamerhát” – nevük is van már azoknak a torzulásoknak, amiket a technológia folyamatos használata okozhat a gerincen. Nem véletlenül terjedt el az a kijelentés, hogy az ülés az új dohányzás: az ülő életmód is alattomosan, szinte észrevétlenül rombolja az egészséget. Jó hír, hogy változás gyerekkorban még visszafordítható – hogy hogyan, arról is beszéltünk Tarnai-Horváth Tünde gyógytornász szakemberrel.
A menstruáció nem tabu, amiről suttogva kell beszélni, a kisgyerekeknek pedig úgyis egészen kiskoruktól fogva lesznek kérdéseik a test működéséről. Ezért is írt gyerekeknek szóló, kedves és segítő szándékkal teli könyvet Benkovics Júlia a menstruációról Megvan? címmel. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan érdemes a gyerekekkel a testükről beszélgetni.
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.
Azt már korábbi tanulmányokból is tudjuk, hogy a gyerekek felismerik, ha hazudnak nekik.
