Betöltés...
Mindenki ismeri és használja az öt szeretetnyelvet, csak kár, hogy tudományosan sosem bizonyították ezt az elméletet – emlékeztetnek pszichológusok Valentin-nap közeledtével. Mire használhatjuk és mire nem a szeretetnyelvet? Miért fontosabb az érzelmi reagálóképesség? És mi az a három tényező, ami jobban jelzi egy kapcsolat stabilitását?
Csak akkor győzhetjük le a halogatást, ha felismerjük, milyen érzelmek állnak a hátterében. Mikor kell külső segítséget kérni annak, aki rendszeresen elodázza a feladatait? Milyen módszerekkel győzhetjük le munkaundorunkat? És miért fenyeget ma sokkal több embert a halogatás, mint 30 éve? És mi az az ötperces szabály?
Senki sem egy csapásra, „ösztönösen” válik anyává, hanem csak annak a mélyreható és végleges agyi átalakulás hatására, ami leginkább a kamaszkor megrázkódtatásához hasonlítható – állítja egy új könyv. Miért huzalozódik át ilyenkor az agy? Mekkora a szülő nőkben tomboló hormonvihar? És mi történik ilyenkor az apák fejében?
A bizonytalanság, a gyorsuló világ és az információzaj tartós készenlétben tarthatja az idegrendszert – ez pedig szorongáshoz, testi tünetekhez és kiégéshez vezethet. Belső Nóra pszichiáterrel a szorongás társadalmi okairól, a magyar lelkiállapotról és a megküzdés lehetséges útjairól beszélgettünk könyvei újrakiadásának alkalmából. És arról is, hogyan készüljünk fel lelkileg az idei év feszültséget keltő eseményeire, többek között a választásokra.
Aligha tarthatók be az újévi fogadalmak, ha stresszeljük vagy szégyelljük magunkat miattuk. Előrébb jutunk, ha a helyes önismeretre támaszkodunk, a reális és teljesíthető célokat tűzünk ki és együttérzőek vagyunk önmagunkkal. De mi legyen a 21/90-es szabállyal, és várjunk-e az „ihletre”, mielőtt elkezdünk fogyózni vagy minden nap meditálni?
Mindenkit arra biztatok, hogy igen, lehetséges, és igen, szabad szembemenni örökölt hiedelmeinkkel. A kérdés egy idő múlva azonban nem az lesz, hogy lehet-e, szabad-e, hanem hogy készen állunk-e rá? Csak vágyunk az átírásra, vagy teszünk is érte?
Vannak önsorsrontó emberek – szoktuk gondolni, mondani. De miért nem ideális ez a szóhasználat? Hogyan üt vissza, és miként tanulhatunk önsorsjavítást?
Tévhitekkel, „naivan” lépünk a munka világába, ahol arcul csap a valóság, és szembesülünk mások ármánykodásával, hatalmi játszmáival, irigységével – állítja Robert Greene, aki új könyvével abban segít, hogy megszabaduljunk a mérgező személyiségektől, megtaláljuk a kapcsolatot a valósággal és „radikális realistaként” válhassunk sikeres emberekké. A hatalom és a csábítás törvényeivel híressé vált szerző ezúttal elárulja az önmagunkhoz és másokhoz vezető út törvényeit.
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
Akármilyen függőségről van is szó, az érintettek gyermekei ugyanazzal az érzéssel nőnek fel: hogy ők nem számítanak, hogy értéktelenek. Nem csoda, hogy felnőtté válva iszonyúan megszenvedik a párválasztás bugyrait, kínkeservesen kell változtatniuk és változniuk, ha harmonikus kapcsolatot szeretnének. Az alábbi írás ezt az utat mutatja be egy kivételesen erős és őszinte fiatal nő tollából.
Hogy sikerül, hogy meg tudjuk csinálni, hogy elég jók vagyunk, hogy akadnak szövetségeseink, hogy megérdemeljük a sikert, a beteljesülést – ezt is jelenti a hit.
Önismeret, az intuíció erősítése, spirituális út, kommunikáció az istenivel. Ezeket az előnyöket kínálják a tarot-kártyával végzett gyakorlatok, különösen akkor, ha megtanulunk jó kérdéseket feltenni – derül ki egy új könyvből. De hogyan kezdjünk neki a kártyavetésnek? Mit tegyünk, ha összeütközésbe kerül a megérzésünk és az egónk? És mit kérdezzünk ahelyett, hogy „Mikor kapok fizetésemelést?”
Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.
A párkapcsolatok alapvető jellemzője az állandó változás és fejlődés. Minden pár átél olyan időszakot, amikor a fejlődés megtorpan, és látszólag megoldhatatlan helyzetben találják magukat. Ezek a holtpontok legtöbbször nem a kapcsolat kudarcát jelentik, hanem természetes normatív krízisek.
Végezzünk kevesebb feladatot a számunkra természetes ritmusban, és mindig helyezzük a minőséget előtérbe. Ez lenne a kiégésmentes, hatékony munka receptje egy új könyv szerint. De mikor lenne időnk munka címén hetekig egy fa alatt heverészni? Melyik főnök engedné meg, hogy kétszer annyi idő alatt végezzük a feladatainkat? És miért segít a munkában egy méregdrága jegyzetfüzet?
Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.
Szoronganak az ünnepektől, ezért inkább kerülik a végeláthatatlan családi együttléteket, helyette a barátaikkal, pihenéssel töltik az időt – így jellemzik a Z generáció sajátos hozzáállását a karácsonyhoz. Ugyanakkor fontos számukra a határok kijelölése, az őszinte, személyes kapcsolódás, az élményalapú, környezettudatos és költséghatékony ajándékozás. De mi a Twixmas, az anti-ajándék, és miért nem posztolják a karácsonyfát?
A nagylelkűség az elégedett élet egyik kulcseleme – állítja egy új könyv, amely szerint manapság minden adott lenne hozzá, hogy láncreakciókat indítsunk be ilyen tettekkel. De miért van kódolva bennünk a nagylelkűség? Mit tesznek az emberek, ha váratlanul ingyen pénzt kapnak? És hogyan tehetjük még tartalmasabbá azokat az együttléteket, amikor vendégül látjuk a barátainkat?
A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.
Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Mikor tudunk megbocsátani a párunknak, és mikor nem? Mikor akarunk, és mikor nem?
