Betöltés...
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Senki sem javasolja, hogy dobjuk el a tablettákat, vagy hagyjuk abba a terápiát. A mozgással azonban jelentősen csillapíthatjuk a tüneteket – derül ki egy friss kutatásból.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
Hogyan segíthet a pozitivitás megküzdeni az olyan nehéz helyzetekkel, amilyenben most is élünk, vagy amitől félünk, hogy bekövetkezik? Sok múlik rajtunk, és cikkünkből kiderül, hogy ez a sok minden szerencsére megvalósítható.
A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.
Virág Teréz, a pszichológusdinasztia első tagja a múlt és a jövő találkozásából hozta létre a traumaterápiás gyógyulás lehetőségét. Nemcsak e kivételes családról, hanem a magyar történelmi traumák hatásáról és a jövő generációk sorsáról is kérdeztük lányát és unokáját, Bárdos Katalin és Szél Dávid pszichológusokat, akik saját jogukon váltak ismert és elismert, tabudöntögető szakemberekké.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
Nagyobb szerepe van a minket körülvevő színeknek a hangulatunk és érzelmeink alakulásában, a kognitív teljesítményünkben, mint gondolnánk. Hogyan használjuk ki ezt a hatást a lakásunk berendezésében? Melyek a leggyakoribb hibák a színválasztásban? És mikor használjuk a 60–30–10-es szabályt?
„A legtöbb tabu három területen jelentkezik: a születés, a szerelem és a halál körül” – mondja a felmenők múltjáról Koltai Mária, aki családterapeutaként fontosnak tartja, hogy megismerjük a családfánkat. A pszichoterapeutát a sorsról, a családi örökséghez fűződő egészséges viszonyulásról és az egyén szabadságáról kérdeztük.
Manapság gyakran azonosítjuk a kiteljesedést külső sikerrel, karrierrel, anyagi előmenetellel vagy társadalmi státusszal. Ugyanakkor a bodogságkutatások azt mutatják, hogy a külső siker csak rövid távon növeli a szubjektív jóllétet, de hosszú távon legkevésbé sem garantálja a tartós elégedettséget az élettel.
Szülőként mindannyiunknak megvan az elképzelésünk arról, hogyan bánjunk a gyerekeinkkel. A tervek persze néha módosulnak, ezzel nincs is baj, de időnként teljesen elveszítjük az irányítást, a feje tetejére áll minden, és úgy érezzük, a körülmények áldozatai vagyunk.
A görcsös megfelelni akarás, a túlzott alkalmazkodás nem személyiségjegy, hanem tanult traumareakció, és az ettől való megszabadulás nem önzés, hanem a hitelesség megtalálása – állítja egy új könyv. De miért a nőkre jellemző jobban ez a viselkedésmód? Mi az a hipervigilancia és miért veszélyes?
