Betöltés...
Ritkán halálos, de nagyon fájdalmas betegség az övsömör. Létezik ellene oltás, amit Németországban ingyen adnak a rászorulóknak, Magyarországon azonban szinte ismeretlen. Pedig a vakcina az időskori szellemi hanyatlástól is védhet. Miért logikus, hogy összefüggés van a demencia és az övsömör között?
Az agyműködés karbantartójaként is hirdetett Ginkgo biloba (páfrányfenyő) Európában talán a legszélesebb körben használt gyógynövény, amelyet kifejezetten az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás megelőzésére fogyasztanak.
Furcsa kölcsönhatásban él a hatalommal bíró a hierarchiában alatta állókkal. Egymás nélkül talán nem is léteznének. Fejlődés azonban csak akkor adódik mindkét fél számára, ha pozitív hatalomról beszélhetünk.
A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Reggel gyűrű pontozza az alvásunkat, napközben okosóra követi a mozgásunkat és a pulzusunkat, a telefon képernyőjén pedig újabb grafikonok és pontszámok jelzik, hogyan teljesített aznap a testünk. Mire este lesz, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ezt a napot nem megéltük, hanem csak megmértük.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi sikertörténete azokhoz a gyógyszerekhez kötődik, amelyeket eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztettek ki, ma viszont egyre többen fogyásra használják őket. A látványos és gyors súlycsökkenés mellett a kellemetlen mellékhatásokról és a járulékos pszichológiai következményekről már kevés szó esik – utóbbiak nyomába eredt egy friss kutatás.
A csípő- és térdprotézis ma már nemcsak a fájdalom megszüntetéséről szól, hanem arról is, hogy visszanyerhető-e a teljes értékű élet – amiben egyre több kutatás szerint nemcsak az ízület, hanem a kardiovaszkuláris állóképesség is kulcsszerepet játszik. Mi mindenen múlik, hogy a bevatkozás után újra tudjuk-e építeni a szervezet motorját? Erről is kérdeztük Vermes Csaba ortopéd szakorvost.
Egyre több kutatás vizsgálja, milyen hatással van a kutyatartás a szív- és érrendszerre, a mentális jóllétre és a várható élettartamra. Az eredmények meggyőzőek, de korántsem olyan egyértelműek, mint elsőre gondolnánk.
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
A magas kalóriatartalmú, számos ipari feldolgozási folyamaton átesett ételek és italok fogyasztása nemcsak a testsúlyunkra van rossz hatással – derült ki egy csaknem 7000 fő szokásait vizsgáló kutatásból.
A menstruáció nem tabu, amiről suttogva kell beszélni, a kisgyerekeknek pedig úgyis egészen kiskoruktól fogva lesznek kérdéseik a test működéséről. Ezért is írt gyerekeknek szóló, kedves és segítő szándékkal teli könyvet Benkovics Júlia a menstruációról Megvan? címmel. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan érdemes a gyerekekkel a testükről beszélgetni.
A szülés utáni depresszióról ma már sok szó esik, de a legtöbb kutatás értelemszerűen a nőkre koncentrál. Svéd és kínai tudósok most arra jutottak, hogy a férfiaknál is kialakulhat depresszió, de jóval később, mint a nőknél.
Az UVA-sugarak már tavasszal, sőt felhős időben is hatnak a bőrre, és észrevétlenül gyorsítják az öregedési folyamatokat, ami a longevityszemléletben kulcskérdés. Mikor kezdődik valójában a bőröregedés? Tényleg csak akkor, amikor már láthatóvá válnak a ráncok? Szakonyi Eszter egészségügyi szakkozmetikus segítségével jártuk körbe a témát.
A közösségi média mára sok fiatal elsődleges információforrásává vált a mentális egészség témájában, egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy az itt terjedő tartalmak jelentős része nem megbízható.
Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, amelyben egyetemesen érvényesnek tekinthető erények, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
A hosszú és dús haj immár nem genetika kérdése, bárki számára elérhető a manapság oly divatos, az eredeti hajhoz erősíthető hajpótlásoknak köszönhetően. Ártatlan beavatkozásnak tűnhet, azonban amerikai kutatók egészen más eredményre jutottak.
Mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Pláne most, a választások előtt egy héttel. Néhány trükk segíthet, ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztatni. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.
Ha hajlamos a cukorbetegségre, akkor éljen magasan a tengerszint felett – kis túlzással így összegezhető amerikai kutatók felfedezése, amelyben sikerült tisztázni egy sokáig rejtélyesnek tartott kapcsolatot.
