Betöltés...
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Mindenkit fárasztanak ezek a kis csevegések, de talán mégsem annyira, mint azt sokan gondolják.
Egy apa, aki elveszítette a fiát, egy futó, aki soha nem áll meg, és egy ember, aki a saját fájdalmát mások reményévé próbálja formálni. Csingár István ultrafutóval beszélgettünk arról, hogyan lehet mentálisan kibírni több mint két nap folyamatos mozgást, mit tanít a gyász, és miért lett számára a futás több, mint egyszerű sporttevékenység.
Ki ne hallotta volna a mondatot, hogy „Nem kellene így érezned!”. Sokszor nem is mások, hanem mi mondjuk saját magunknak, hogy „Másképp kellene éreznem.” Vajon lehet-e irányítani, hogy mit érzek egy helyzetben vagy valakivel kapcsolatban? Nem, de mégis igen.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
Anyák napja sokaknak ünnep, de vannak, akiknek ez a vasárnap egészen mást jelent: a gyász egyik legnehezebb időszakát. Mit kezdhetünk a gyermekvesztés fájdalmával, a kimondható és kimondhatatlan érzésekkel, és hogyan lehet együtt élni a hiánnyal? A Bátor Tábor Lélekmadár programjának pszichológusaival, Hosszú Dalmával és Kubovics-Juhász Csillával beszélgettünk arról, mit jelent ma a gyász, hogyan segíthet a közösség, és miért nem kell – és nem is lehet – egyedül hordozni a veszteséget.
Aranykalitka elképesztő vagyonnal és hatalommal, nagyon korlátozott személyes szabadsággal és élethosszig tartó munkaköri leírással. Valahogy így lehet jellemezni a királyi életpályával járó kilátásokat. Ha a brit királyi családot vesszük, mindenki másképp viszonyul a születéssel járó terhekhez és kiváltságokhoz.
Sokféle formában jelenik meg, és gyakran egészen hétköznapi mondatokba bújik, sokan ezért nem is ismerjük fel. Hogyan detektálhatjuk, ha párunk, barátunk, rokonunk vagy ismerősünk manipulál minket? És hogyan kezeljük a helyzetet?
98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.
A táncot az öröm és önkifejezés formájaként ismerjük, de a kutatások szerint ennél többre is képes lehet. Azon túl, hogy a kognitív öregedés ellen dolgozik, most kiderült, a depresszióval járó tünetek ellen is ígéretesen hatékonynak bizonyul.
A kiemelkedően tehetséges férfiak nem kifejezetten konzervatívak, összehasonlítva átlagos képességű társaikkal – állítja egy új kutatás. A nőknél viszont nem bukkantak ilyen jellegű különbségre.
A párkapcsolatban az érzelmi kötődés mellett szükségszerűen megjelenik a hatalom kérdése is. Ilyen intim kontextusban maga a kifejezés sokakban negatív asszociációkat kelthet, pedig a hatalom minden kapcsolat szerves része. A kérdés tehát nem az, hogy jelen van-e, hanem sokkal inkább az, hogyan oszlik meg és működik a párkapcsolati dinamikában. Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus írása.
Ha gyerekként nem kaptuk meg azt a figyelmet és biztonságot, amire szükségünk lett volna, felnőttként újraépíthetjük ezt a kapcsolatot – önmagunkkal. A belső anya és a belső gyermek kapcsolatának tudatos alakítása nemcsak a múlt sebeit enyhíti, hanem valódi belső stabilitást és szabadságot is adhat.
Azt hitte, hogy majd megjavul a kapcsolata, mint az elromlott bicikli, csak meg kell kicsit bütykölni? Telnek az évek, és csak leheletnyi a változás. Felmerülhet a kérdés, mi irányította a párválasztását, a döntését, hogy emellett az ember mellett horgonyozzon le.
Fiatal tudományág ugyan a politikai pszichológia, de már most sok olyan eszközt kínál, amellyel nemcsak megérteni lehet a politikai vezetőket és a politikai folyamatokat, hanem adott esetben jó irányban is el lehet mozdítani egy-egy konfliktust, vagy jobban előre lehet látni a folyamatokat.
Rájöttek, mi történik azok agyában, akiknél az átlagosnál jobban elhúzódik a gyász, de ezt a lelki zavart továbbra sem elsősorban gyógyszerekkel, hanem pszichoterápiával kezelik. Mi állhat egy komplikált gyász hátterében? Miért nehéz egy ilyen megrázkódtatásból felállni? És hogyan segíthetnek ilyenkor a barátok? Gyászterapeutával beszélgettünk.
Vajon azé a társadalomé a felelősség, amelyik megválasztja, eltűri, netán tiszteli autokrata vezetőjét? Vagy áldozatok tömegéről beszélünk, akik kifogták a romboló, pusztító vezetőt?
Amerikai kutatók egyre inkább szeretnének tenni azért, hogy ne csak a problémás gyerekek, de áldozattá váló szüleik is minél előbb segítséget kaphassanak.
A megjelenés alapján gyakran ítélünk, a munkabírást azonban inkább a személyiség és a motiváció határozza meg. Az állásinterjúk első perceiben sok döntés már megszületik, gyakran kimondatlan benyomások alapján. A jelölt kinézete, testalkata vagy kisugárzása könnyen befolyásolja a megítélését. De vajon tényleg következtethetünk a munkabírásra a külsőből?
A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk.
