Betöltés...
A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk.
Egyre több kutatás vizsgálja, milyen hatással van a kutyatartás a szív- és érrendszerre, a mentális jóllétre és a várható élettartamra. Az eredmények meggyőzőek, de korántsem olyan egyértelműek, mint elsőre gondolnánk.
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
A szülés utáni depresszióról ma már sok szó esik, de a legtöbb kutatás értelemszerűen a nőkre koncentrál. Svéd és kínai tudósok most arra jutottak, hogy a férfiaknál is kialakulhat depresszió, de jóval később, mint a nőknél.
A közösségi média mára sok fiatal elsődleges információforrásává vált a mentális egészség témájában, egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy az itt terjedő tartalmak jelentős része nem megbízható.
Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, amelyben egyetemesen érvényesnek tekinthető erények, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
Mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Pláne most, a választások előtt egy héttel. Néhány trükk segíthet, ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztatni. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.
Miért értjük félre egymást újra és újra? Hogyan tudjuk kitalálni, mit gondol a másik – és mi történik, ha ez nem sikerül? A mentalizáció, vagyis mások gondolatainak és érzéseinek „olvasása” alapvető képességünk, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem a túlélésünket is meghatározza.
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
Hogyan segíthet a pozitivitás megküzdeni az olyan nehéz helyzetekkel, amilyenben most is élünk, vagy amitől félünk, hogy bekövetkezik? Sok múlik rajtunk, és cikkünkből kiderül, hogy ez a sok minden szerencsére megvalósítható.
Mintegy négyszer több fiút, férfit diagnosztizálnak autizmussal, mint nőt. Tényleg ritkább lenne esetükben ez az idegrendszeri fejlődési zavar? Nőnap alkalmából áttekintjük azokat a stratégiákat, amelyekkel az autista nők élni kényszerülnek, hogy alkalmazkodni tudjanak a patriarchális társadalmi normákhoz.
Virág Teréz, a pszichológusdinasztia első tagja a múlt és a jövő találkozásából hozta létre a traumaterápiás gyógyulás lehetőségét. Nemcsak e kivételes családról, hanem a magyar történelmi traumák hatásáról és a jövő generációk sorsáról is kérdeztük lányát és unokáját, Bárdos Katalin és Szél Dávid pszichológusokat, akik saját jogukon váltak ismert és elismert, tabudöntögető szakemberekké.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
