Betöltés...
Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.
Szoronganak az ünnepektől, ezért inkább kerülik a végeláthatatlan családi együttléteket, helyette a barátaikkal, pihenéssel töltik az időt – így jellemzik a Z generáció sajátos hozzáállását a karácsonyhoz. Ugyanakkor fontos számukra a határok kijelölése, az őszinte, személyes kapcsolódás, az élményalapú, környezettudatos és költséghatékony ajándékozás. De mi a Twixmas, az anti-ajándék, és miért nem posztolják a karácsonyfát?
A nagylelkűség az elégedett élet egyik kulcseleme – állítja egy új könyv, amely szerint manapság minden adott lenne hozzá, hogy láncreakciókat indítsunk be ilyen tettekkel. De miért van kódolva bennünk a nagylelkűség? Mit tesznek az emberek, ha váratlanul ingyen pénzt kapnak? És hogyan tehetjük még tartalmasabbá azokat az együttléteket, amikor vendégül látjuk a barátainkat?
A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.
Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Mikor tudunk megbocsátani a párunknak, és mikor nem? Mikor akarunk, és mikor nem?
Válásterápiás praxisomban nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a válási krízisben lévő szülő és gyermeke között annyira elmosódottá válnak az érzelmi határok, hogy már-már nehéz megállapítani, meddig tart a szülő érzése és hol kezdődik a gyermeké.
Mindnyájan igyekszünk választ találni arra a kérdésre, mi az életünk értelme. Szülőként lehet, hogy akkor szembesülünk ezzel, amikor a gyerekek kirepülnek, gyerektelenként pedig évekkel, sőt évtizedekkel korábban.
Méltatlanul kevés szó esik a gyermekkor és az „igazi” kamaszkor közti „átmeneti” évekről, amelyekről a szülők úgy tudják, hogy nevelési és pszichés szempontból nyugalmas időszak, ám az újabb kutatások szerint meglepően sok testi-lelki változás és ezekből fakadó kihívás jellemzi. Mit tegyünk, ha a gyermekünk TikTokozni szeretne vagy méregdrága márkás cipőt akar? Mi a helyes szülői magatartás, ha pikkel rá a tanár? És hogyan segítsük, ha nála korábban indul meg a nemi érés?
A hároméves kislány elbújik az asztal alá és duzzog. Az óvodás dacosan közli az anyukájával: „nem szeretlek”. A hatéves krokodilkönnyekkel sír a pénztár előtt, mert nem kapta meg a legót. Miért hisztizik, zsarol és makacskodik a kisgyerek? Egyáltalán, mi számít manipulációnak, és hogyan reagáljunk rá?
A pozitív életszemlélet nemcsak a mindennapi életünkben, de a pszichológiai kutatásokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám a „Légy mindig pozitív!” üzenet túlzásba vitele akár mentális egészségkárosodáshoz is vezethet. Ezek a pozitivitásüzenetek sokszor elérhetetlen normákat állítanak fel, mert közvetetten azt sugallják, hogy a negatív érzelmek a gyengeség vagy a kudarc jelei. Az irreális elvárások pedig arra késztetnek, hogy elnyomjuk negatív érzelmeinket.
Ne tekintsük személyes ügynek és ne engedjük eluralkodni magunkon az érzelmeinket, ha vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval! Az ösztönök, a tanult tehetetlenség és a frusztráció ilyenkor rossz tanácsadó, többet érünk egy-két mély lélegzetvétellel és az alapos felkészüléssel. Miért kerüljük ilyenkor a bizonytalanságkerülést? Mire jó a pulzusfigyelés? És hogy mutassunk példát a gyerekeinknek?
Hogyan találjuk meg a belső iránytűnket a rohanó mindennapokban, az anyává válás idegrendszeri változásai, a munkahelyi kiégés, a szorongás és a lelki egyensúly keresése közepette? Könyvajánló cikkünkben öt különböző nézőpontból közelítjük meg ugyanazt a kérdést: hogyan érthetjük meg jobban önmagunkat, kapcsolatainkat és a minket érő terheléseket.
Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.
Szenvedés nélkül nincs élet, és ha ezt elfogadjuk, könnyebben jutunk el a boldogsághoz – derül ki egy új beszélgetőkönyvből. Feldmár András és Kröber Edith eszmecseréjéből kiderül az is, mikor válhatunk neurotikussá a boldogságkeresés útján, mi a közös egy Bach-mű elzongorázásában és egy harcművészeti gyakorlatban, és hogyan meditáljunk, hogy valóban csökkentsük a bennünk lévő stresszt.
Egy hosszú folyamat az öregedés, és annál könnyebb optimálisan megélni, minél inkább tudatában vagyunk, épp hol járunk életünk ívén. Milyen küszöbélményekkel érkezik az időskor, és mennyit számít, hogyan éltünk korábban? Mit tehetünk ma, hogy bölcs és elégedett öregkorunk legyen? 7 trükköt mutatunk be.
Ha a környezet impulzusaira figyelünk, belső elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznünk ahhoz, hogy tetsszünk. Hogyan befolyásolja a testképünk az ismerkedést és a pártalálást, illetve az erotikus érdeklődésünket? Többek között erről kérdeztük a Váradi Fanni szexuálpszichológust.
A napfényes órák számának csökkenése és a természet változása minket is arra késztet, hogy befelé forduljunk, erőt gyűjtsünk, töltődjünk. Milyen külső és belső tényezők állnak a bekuckózás jelensége mögött? Miben különbözik a magány és az egyedüllét? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra, a „hygge”, a „lagom” vagy a „fika” mögötti skandináv tudást? És mit tegyünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára?
Önismereti kártyacsomagok már régóta kaphatók. Használóik szerint a lapok valóban segítenek nekik abban, hogy elmerülhessenek az érzéseikben, és kicsit tisztázzák az önmagukhoz fűződő viszonyukat. Azok, akik hisznek a módszerben, hosszú ideig dolgozhatnak majd L. Stipkovits Erika újabban megjelent Közelebb önmagunkhoz című kártyacsomagjával.
Az alvásidő családonként változhat, amit nem csak a családtagok alvási stílusa határozhat meg. Mire kell figyelni, ha eltérőek az igények, és hogyan juthat hozzá mindenki a számára elegendő pihenéshez?
