Betöltés...
Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.
Haragot és örömet is érezhet, aki szembesül az ételérzékenységével, de addig, amíg eljut a felismerésig és szembenézésig, akár évtizedek is eltelhetnek. Miért olyan nehéz megtenni az első lépést, és felkeresni egy szakembert ezzel a problémával? Milyen lelki lépcsőfokokon megy keresztül, akinek mentesen kell étkezni? És mit tanulhat önmagáról és a barátairól az ételérzékenységben szenvedő?
A gyász önmagában is nagy teher, de nehezítheti a feldolgozást, ha nem a megfelelő temetkezési formát választjuk elhunyt családtagunk számára. Hogyan döntsünk a koporsós, a hamvasztásos vagy a szórásos temetés között? Milyen lélektani terhei lehetnek az otthon tartott urnának? Miért lenne szerencsés, ha minél többen nyugodnának a természet lágy ölén?
Még mindig sokszor gondoljuk azt, hogy a krónikus hasi fájdalmaknak kizárólag biológiai okaik lehetnek. Az alábbi szívszorító eset főszereplője szerencsére hamar rájött, hogy a testi gyógyuláshoz a lelkét is ápolnia kell.
Léteznek olyan dramaturgiailag fontos pillanatok az ember életében, amikor le kell kapcsolni a szervereket, és el kell menni, hogy aztán megerősödve térhessünk vissza.
Nem lehet sikeres az a cég, amelynek munkatársai félnek kérdéseket feltenni, hangosan gondolkodni, vagy megosztani a kételyeiket akár a vezetőkkel szemben is – állítja új könyvében egy amerikai szervezetpszichológus. Miért félünk megszólalni kényes helyzetekben? Mit tehet a főnök, hogy olyan légkört teremtsen, ahol a beosztottak magabiztosan megnyilvánulhatnak, és önmaguk lehetnek?
Már az is nehéz a narcisztikus szülő gyerekének, hogy fel- és beismerje: bántalmazás áldozata volt. Miért kell az áldozat-gyermeknek elgyászolni a szüleit? Milyen tulajdonságok jellemzik a mérgező felnőtteket? És miért hasznos, ha a felépülni vágyó gyerek idővonalon ábrázolja az őt ért traumákat?
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra. Persze ideális nem létezik.
Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit?
A boldogság olyan érzelmi állapot, amire mindenki vágyik. Tudományos vizsgálata bonyolult kérdés, pszichológiai, szociológiai, filozófiai, közgazdaságtudományi, sőt orvostudományi oldalról is megközelíthető. A pszichológia elsősorban a mentális egészség és a személyiségjellemzők középpontba helyezésével közelíti meg a témát.
Nincs olyan ember, aki a környezete nélkül létezik. Ez is lehetne a mottója Feldmár András pszichoterapeuta és Kröber Edith pszichológus új kötetének, a Diagnózisok homokozójának. A minap rendezett könyvbemutató beszélgetésen a szerzők a megszokottól eltérő szemszögből vizsgálták a traumák, a terápiás helyzetek és a diagnózisok jelentését, illetve értelmét.
Egyre több ember éri meg a 100. születésnapját, de ismert olyan is, aki a 120 évet is elhagyta. Létezik felső határ? És tehetünk ezért, vagy a genetika, netán az orvostudomány írja a sorskönyvünket?
Hogyan fogadjuk el az életkorunkat, azt, hogy éveink száma egyre gyarapszik, és hogy életünk ideje véges? A megoldás a rugalmas időstratégiában rejlik.
A felnőtté válás folyamatáról önbizalommal telve szoktuk megállapítani, hogy számos képesség fejlődése, kiteljesedése. Az igazság azonban az, hogy vannak olyan területek, ahol a felnőttek a hátrányukra változnak.
Tőlük ugyanis önismeretet, lelassulást, kapcsolódást, jelenlétet, megfelelés nélküli életet tanulhatunk. Ezt üzeni egy új könyv szerzője, aki a Nap és a Hold ciklikus változásainak követésével segít visszatalálni önmagunkhoz, kilépni az urbanizált világ kényszeres forgatagából. De mit lehet tanulni a téltől vagy a nyártól? Miben segítenek minket a hétköznapokba illesztett rituálék? És hogyan hangolódjunk rá a mostani évszakfordulóra, az ősz érkezésére?
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.
A politikusok sokszor szándékosan keltenek bennünk szorongást és látnak el leegyszerűsítő világmagyarázatokkal, de némi tudatossággal toxikus társadalmi légkörben is megőrizhetjük lelki egyensúlyunkat. Miért szeretünk táborokba tömörülni, és miért akadálya ez az egészséges emberi kapcsolatoknak? Miként befolyásolhatja a közélet a fizikai egészségünket? Miről beszéljünk a családtagjainkkal vagy barátainkkal, ha nem akarunk politizálni? És hogyan válogassuk meg a hírforrásainkat, hogy nyugodtan aludjunk?
Kisiskolás korban a gyerekek a valóság és a fantázia között egyensúlyoznak, és egyre inkább nyitnak a realitások felé. Ezt mutatják azok a mesék, melyeket egy felmérésre készítettek.
Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.
