Betöltés...

#egészség

A kiégés többe kerül, mint egy hónap Balin – Nyugaton a mentális egészség nem luxus, hanem befektetés

A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.



„Magának ott nem is fáj” – Továbbra is komoly problémák vannak a nőgyógyászati betegségek kezelésében

„Fájdalmas menstruáció? Az teljesen normális” – sok nő hallja ezt orvosoktól vagy a környezetétől, miközben a fájdalmas és rendszertelen ciklus mögött akár PCOS vagy endometriózis is állhat. Ezek a betegségek több százezer magyar nőt érintenek, mégis gyakran évek telnek el a diagnózisig. A nőnap alkalmából szakértőkkel és érintettekkel beszélgettünk arról, miért ilyen nehéz felismerni ezeket a betegségeket, és hogyan lehetne nőközpontúbb az egészségügy.



Mi történik a sejtekben, amikor elfárad a belső nagytakarítás?

A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.



Miért hiszik sokan, hogy a tojás egészségtelen? – makacs orvosi tévhitek a vakbélműtéttől a mogyoróallergiáig

Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.


Mi igaz, és mi puszta marketing a hosszú élet tudományából? – beszélgetés Andrea B. Maierrel, a világ egyik vezető longevitykutatójával

„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?



Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?







Most élsz

Nem kell belehalni az egészségmegőrzésbe, de az első lépés az, hogy őszinték legyünk magunkhoz. A magyarok nemcsak rövidebb ideig élnek az európaiaknál, de több évet töltenek betegségben is. A jó hír, hogy a tudatosság a géneknél is fontosabb faktora a hosszan fenntartható életminőségnek. Ebben kínálunk segítséget új oldalunkkal.


Apró szokások, nagy különbségek – hogyan lassítsuk az epigenetikai öregedést?

Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.


„Orvosként sem mindig könnyű a túlsúlyos gyerekeknek jól tanácsot adni” – hogyan beszéljünk érzékenyen a fogyásról a családban?

Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.


„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk

Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.