Betöltés...

Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.



Miért hízunk könnyebben a hasunkra, és mitől romlanak a cukorértékeink? A felborult tápanyag-érzékelés az öregedés egyik rejtett motorja

Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.


A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is

Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.


Foltok, szárazság, érzékenység – így öregszik a bőr, és ezt tehetjük ellene

A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.


A magas vérnyomás az egyik legfontosabb hosszú távú egészségügyi kockázat – szakértői útmutató a megelőzéshez

A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.


A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.



A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?


„Egy agydaganat mindig új helyzeteket eredményez” – beszélgetés Peter Vajkoczyval, Európa egyik vezető idegsebészével

Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.


Tényleg tovább élnek, akik szaunáznak? Megnéztük, mit mondanak a kutatások

A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.



„Alig eszem, mégsem fogyok” – a kellemetlen igazság az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy mögött

Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.



A 40-esek új egészségügyi kockázatai: meglepő trendek rajzolódnak ki a magyar adatokból

Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.


Nem csak a ciklusod bánhatja: a krónikus kalóriamegvonás rejtett ára nőknél

Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


Kösz, jól: Így védd a csontjaidat menopauza után

A menopauzáról szóló podcastsorozatunk második epizódjában a változókor egyik leggyakoribb és potenciálian akár nagyon súlyos következményéről, a csontritkulásról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus főorvossal és Bernáth Dóra női egészség- és testtudatosság-trénerrel.


A boldogság a gyomorban kezdődik? – A bél–agy tengely meglepő hatása a mentális egészségre

A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.


Tényleg új szintre emeli a sportteljesítményt a lézeres szemműtét, vagy csak drága illúzió?

Szemüvegben futni, kontaktlencsével edzeni, hunyorogva kerékpározni – sokak számára ez a sporttal együtt járó kompromisszum. A lézeres szemműtét ma már elérhető megoldás a rövidlátás, távollátás és cilinder korrekciójára, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi. Valóban megváltoztatja a teljesítményt és a mindennapi életminőséget, vagy inkább csak kényelmi kérdésről van szó? Dr. Árvay Anita szemész szakorvossal beszélgettünk arról, mit jelent a gyakorlatban a lézeres szemműtét a sportban és a hétköznapokban.


Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?