Betöltés...
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
A Kösz, jól legújabb adásában a jó alváshigiénéről, az alvászavarok potenciális okairól és kockázatairól, illetve a kezelési lehetőségekről beszélgettünk dr. Várdi Katalin szomnológus szakorvossal, a Budai Egészségközpont munkatársával és László Szandra pszichológussal, CBT-I alvástrénerrel.
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
Az állóképességi sportok világában hajlamosak vagyunk mindent mérni és optimalizálni: tempó, pulzus, kilométer, edzésterhelés. Manapság már nem kell olimpikonnak lenni ahhoz, hogy pontosan tudjuk mérni az edzéseink hatékonyságát és eredményességét. Van azonban egy terület, amely rendre háttérbe szorul, pedig legalább ennyire meghatározza a teljesítményt, sőt a legújabb kutatások szerint a sérülések kockázatát is, ez pedig az alvás.
Az előző részekben az edzésről és az étkezésről volt szó – erő, kardió, mobilitás, plusz mit, mennyit és mikor egyél. Most jön az alvás. És bár sokszor ennek jut a legkevesebb figyelem, valójában ez az, ami összetartja az egészet. Hiába edzel jól és eszel okosan, ha rosszul alszol. Se az edzés nem fog beépülni, se az anyagcseréd nem fog simán működni.
Arról, hogy mi vezet a rotátorköpeny sérüléséhez, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, Rimán Ferenc gyógytornásszal és fizioterapeutával beszélgettünk.
Nem a látványos összeomlás jellemzi leginkább a krónikus stresszt, hanem a lassú biológiai kopás. A tartós feszültség egyszerre érinti a szív- és érrendszert, az immunműködést, az alvást, az emésztést és a gondolkodást is. A probléma éppen attól veszélyes, hogy sokáig hétköznapi túlterheltségnek látszik.
A 2026-os trendek azt mutatják, hogy az egészség mérhetővé, optimalizálhatóvá és egyre inkább piacosítottá válik – miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, mi szolgálja valóban a hosszú távú jóllétet.
40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdeztük Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.
Az alvásidő családonként változhat, amit nem csak a családtagok alvási stílusa határozhat meg. Mire kell figyelni, ha eltérőek az igények, és hogyan juthat hozzá mindenki a számára elegendő pihenéshez?
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Amikor békére, a belső csend nyugalmára vágyunk, a bánat és a félelem fel tud oldódni bennünk, mint tinta a vízben. Vagy éppen mi magunk leszünk képesek feloldódni a vízben. A módszert megosztja velünk a népszerű költő – író házaspár.
Álmoskönyv helyett érdemes az álmainkban elmélyedni: önmagunkat ismerhetjük meg.
A mostani helyzetben sokunkat rémálmok gyötrik. Ám nem kell szenvednünk tőlük, ha megismerjük funkciójukat, tanulhatunk is belőlük. Nógrádi Csilla pszichológus cikke.
Az élet szüntelen változások sora, a boldogságunk és a sikerességünk azon múlik, mennyire tudunk alkalmazkodni ezekhez változásokhoz, és kilépni a komfortzónánkból. A fejlődés lehetősége ugyanis rendre a komfortzónán kívülre esik. A megküzdést, az alkalmazkodást tükrözik az álmaink is.
Ebben a rendkívüli járványhelyzetben különösen figyelnünk kell arra, hogy megtartsuk testi-lelki egyensúlyunkat. A kielégítő alvás az egyik feltétele, hogy képesek legyünk megküzdeni a kontrollvesztettség bizonytalanságával vagy egy esetleges fertőzéssel. Nógrádi Csilla pszichológus írása.
Michael Breus amerikai alvásspecialista és klinikai szakpszichológus ahhoz ad útmutatást, hogy miként hozzuk összhangba mindennapi tevékenységeinket testünk természetes ritmusával.
Nem véletlenül szenteltük idei utolsó lapszámunkat az életkedvnek, a belső energiának és a lelki ellenálló képességnek.
Próbálja ki mindet, és a legtöbb esetben hatnak ezek a tudományosan megvizsgált, jó tanácsok.
Ráadásul a kutatásban új vizsgálati eszközt vetettek be.
