Betöltés...
Azt hitte, hogy majd megjavul a kapcsolata, mint az elromlott bicikli, csak meg kell kicsit bütykölni? Telnek az évek, és csak leheletnyi a változás. Felmerülhet a kérdés, mi irányította a párválasztását, a döntését, hogy emellett az ember mellett horgonyozzon le.
Fiatal tudományág ugyan a politikai pszichológia, de már most sok olyan eszközt kínál, amellyel nemcsak megérteni lehet a politikai vezetőket és a politikai folyamatokat, hanem adott esetben jó irányban is el lehet mozdítani egy-egy konfliktust, vagy jobban előre lehet látni a folyamatokat.
Rájöttek, mi történik azok agyában, akiknél az átlagosnál jobban elhúzódik a gyász, de ezt a lelki zavart továbbra sem elsősorban gyógyszerekkel, hanem pszichoterápiával kezelik. Mi állhat egy komplikált gyász hátterében? Miért nehéz egy ilyen megrázkódtatásból felállni? És hogyan segíthetnek ilyenkor a barátok? Gyászterapeutával beszélgettünk.
Vajon azé a társadalomé a felelősség, amelyik megválasztja, eltűri, netán tiszteli autokrata vezetőjét? Vagy áldozatok tömegéről beszélünk, akik kifogták a romboló, pusztító vezetőt?
Amerikai kutatók egyre inkább szeretnének tenni azért, hogy ne csak a problémás gyerekek, de áldozattá váló szüleik is minél előbb segítséget kaphassanak.
A megjelenés alapján gyakran ítélünk, a munkabírást azonban inkább a személyiség és a motiváció határozza meg. Az állásinterjúk első perceiben sok döntés már megszületik, gyakran kimondatlan benyomások alapján. A jelölt kinézete, testalkata vagy kisugárzása könnyen befolyásolja a megítélését. De vajon tényleg következtethetünk a munkabírásra a külsőből?
A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk.
Furcsa kölcsönhatásban él a hatalommal bíró a hierarchiában alatta állókkal. Egymás nélkül talán nem is léteznének. Fejlődés azonban csak akkor adódik mindkét fél számára, ha pozitív hatalomról beszélhetünk.
Egyre több kutatás vizsgálja, milyen hatással van a kutyatartás a szív- és érrendszerre, a mentális jóllétre és a várható élettartamra. Az eredmények meggyőzőek, de korántsem olyan egyértelműek, mint elsőre gondolnánk.
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
A szülés utáni depresszióról ma már sok szó esik, de a legtöbb kutatás értelemszerűen a nőkre koncentrál. Svéd és kínai tudósok most arra jutottak, hogy a férfiaknál is kialakulhat depresszió, de jóval később, mint a nőknél.
A közösségi média mára sok fiatal elsődleges információforrásává vált a mentális egészség témájában, egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy az itt terjedő tartalmak jelentős része nem megbízható.
Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, amelyben egyetemesen érvényesnek tekinthető erények, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
Mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Pláne most, a választások előtt egy héttel. Néhány trükk segíthet, ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztatni. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.
Miért értjük félre egymást újra és újra? Hogyan tudjuk kitalálni, mit gondol a másik – és mi történik, ha ez nem sikerül? A mentalizáció, vagyis mások gondolatainak és érzéseinek „olvasása” alapvető képességünk, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem a túlélésünket is meghatározza.
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
