Betöltés...
Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.
A GLP-1 hormon az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fogyási kulcsszava lett, főként az olyan gyógyszeres megoldások miatt, mint az Ozempic – pedig a tested magától is képes termelni és befolyásolni az étvágyat, a jóllakottságot és a vércukorszintet. Hogyan támogathatod a saját hormonrendszeredet, és mi a tartós fogyás valódi titka? Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A disztópikus jövőben az egészséges életmód, a tudatos étkezés és a sport nem lehetőség, hanem kötelesség. Juli Zeh magyarul idén megjelent regényében egyetlen cigaretta elszívása is súlyos következményekkel jár, a személyes egészségi adatok gyűjtése pedig korlátlan. A német szerző előre ráérzett azokra a társadalmi trendekre, amelyek napjainkban váltak igazán uralkodóvá.
A vörösfény-terápia egyszerre ígér szebb bőrt, dúsabb hajat, kevesebb fájdalmat és jobb regenerációt. Utánajártunk, mi ebből a tudomány, mi a túlzás, és mire figyeljen az, aki otthon próbálná ki.
Fiatalabb bőr, makacs zsírpárnák, gyorsabb felépülés és látványosabb regeneráció – az interneten ma szinte minden problémára kínálnak valamilyen peptidet. A tudományos kép azonban ennél jóval összetettebb. A peptidek között vannak régóta használt gyógyszerek, kozmetikai hatóanyagok és olyan felkapott injekciók is, amelyek mögött egyelőre nincs meggyőző humán bizonyíték. Cikkünkben Dr. Mező Gábor D.Sc., tudományos tanácsadó, a HUN-REN–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője segít szétválasztani a tudományos eredményeket a drága ígéretektől.
Rhonda Patrick nem azért lett a longevity egyik legismertebb szereplője, mert könnyű válaszokat ad. Épp ellenkezőleg: részletesen, kutatásokra támaszkodva és feltűnő óvatossággal magyarázza el, hogyan hatnak a mindennapi döntéseink a szervezet működésére. Egy olyan közegben, ahol a hangerő gyakran fontosabb a hitelességnél, ez önmagában ritka érték.
Négymillió ember adatait és közel harminc tanulmány eredményeit vetette össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy megvizsgálja, a szív- és tüdőrendszer működése hogyan hat a mentális zavarok és a demencia kialakulására.
A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.
Egyre több kutatás vizsgálja, milyen hatással van a kutyatartás a szív- és érrendszerre, a mentális jóllétre és a várható élettartamra. Az eredmények meggyőzőek, de korántsem olyan egyértelműek, mint elsőre gondolnánk.
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
Az UVA-sugarak már tavasszal, sőt felhős időben is hatnak a bőrre, és észrevétlenül gyorsítják az öregedési folyamatokat, ami a longevityszemléletben kulcskérdés. Mikor kezdődik valójában a bőröregedés? Tényleg csak akkor, amikor már láthatóvá válnak a ráncok? Szakonyi Eszter egészségügyi szakkozmetikus segítségével jártuk körbe a témát.
Ha hajlamos a cukorbetegségre, akkor éljen magasan a tengerszint felett – kis túlzással így összegezhető amerikai kutatók felfedezése, amelyben sikerült tisztázni egy sokáig rejtélyesnek tartott kapcsolatot.
Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
A hosszú, egészséges élet nem egyetlen döntésen vagy szokáson múlik, hanem azon, hogy ezek hogyan állnak össze működő rendszerré. A sorozat záró részében visszalépünk egyet, és megnézzük, hogyan kapcsolódik össze az edzés, az étkezés, az alvás, a mentális és szociális egészség, a gyógyszerek és táplálékkiegészítők, végül a biomarkerek világa egyetlen, fenntartható keretté — olyanná, amely nem csak működik, hanem éveken át működtethető is.
Az edzésről, az étkezésről, az alvásról és a mentális egészségről szóló részekben végig ugyanarra jutottunk: a hosszú, egészséges élet nem megérzés, hanem folyamatos visszajelzés kérdése. Nem azért edzünk, eszünk vagy alszunk jobban, mert épp olyan kedvünk van, hanem mert látjuk, mi működik és adott esetben, mi nem. Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, amelyek láthatóvá és értelmezhetővé teszik a szervezet jelzéseit, hogy ne csak sejtsük, hanem értsük is, merre tartunk.
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Az első részben azokról a gyógyszerekről volt szó, amelyekről nagy, emberi vizsgálatok alapján valóban tudjuk, hogy csökkentik a betegségek és a korai halálozás kockázatát. Innen egy jóval bizonytalanabb terepre lépünk tovább, ahol izgalmas biológiai mechanizmusok, kisebb humán vizsgálatok és erős marketingígéretek találkoznak, miközben a hosszú távú, megbízható bizonyíték még hiányzik. Ez a longevity szürke zónája. Nem feltétlenül zsákutca, de egyelőre nem is olyan terület, ahol magabiztosan kijelenthetjük, hogy ami ígéretesnek tűnik, az valóban működik is.
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
Az edzés, az étkezés és az alvás után most egy olyan taktikáról lesz szó, amit sokan tévesen puhának gondolnak: a kapcsolati és lelki egészségről. A tartós, minőségi kapcsolatok, valamint a hatékony stresszkezelés túlélésre gyakorolt hatása összemérhető több klasszikus rizikófaktoréval. Mi értelme a hosszú életnek, ha közben magányos vagy és állandóan feszült? Épp ezért a mentális fitnesz és a kapcsolati edzés az összes többi taktika megtartó ereje – és a jó hír, hogy mindkettő tanulható, fejleszthető.
